Somogymeggyes elhelyezked�se a t�rk�pen:

sz�less�gi: 46 fok, 42.90252 perc

hossz�s�gi: 17 fok, 54.7503 perc

A falu elhelyezked�se

Somogymeggyes a Kis-Kopp�ny patak v�lgy�ben, Tabt�l nyugatra 15 kil�m�terre tal�lhat�. A Kaposv�r-si�foki vas�tvonal nagy kanyarokkal t�ri �t a v�zv�laszt�t �s jut a Kis-Kopp�ny v�lgy�be. A telep�l�snek vas�t�llom�sa is van. K�z�ton a Kaposv�r-Balatonf�ldv�r �tvonalon k�zel�thetõ meg. Aut�buszj�rat Tab �s N�gocs fel�l �rinti.

A falu term�szeti adotts�gai A dombokkal tagolt vid�ket term�szetes v�zfoly�sok tark�tj�k. Erdõ csup�n n�h�ny holdon hat�rolja, m�gis jelentõs vadk�rra panaszkodnak az itt lak�k, mert a kapolyi �s az andocsi erdõkbõl gyakori a vadj�r�s. A n�v�nyi kult�r�k k�z�l a gabonaf�l�k �s a kukorica a hagyom�nyos. A m�ltban sokan foglalkoztak �llattart�ssal. A sert�s, a l� �s a szarvasmarha volt a jellemzõ, �m ez ut�bbiak sz�ma erõteljesen megcsappant. Felsz�molt�k a szarvasmarha-ist�ll�t, �s a juh�szatot.

A falu t�rt�nete A k�zeli csicsalpuszta k�z�pkori telep�l�srõl az 1251-ben keletkezett tihanyi alap�t�lev�lbõl �rtes�lhet�nk elõsz�r. 1310-ben a pannonhalmi ap�ts�g� volt a ter�let, k�sõbb Als�- �s Felsõ K�ttcse n�ven r�vid idõre a sz�kesfeh�rv�ri k�ptalan birtok�ba ker�lt. 1332-37-ben pl�b�ni�ja volt. Hosszas peresked�s folyt e vid�k�rt a XIV. sz�zadban, majd 1435-ben Rozgonyi Istv�nn� Szentgy�rgyi Cecilia lett a birtokosa, akit a kir�ly ezzel jutalmazott haditettei�rt. A t�r�k megsz�ll�s idej�n Batthy�ny Farkas volt a tulajdonos – mik�zben a hajdani hadi�t el�gaz�s�n�l fekvõ puszt�k lak�inak nagy r�sze elmenek�lt. Az elvadult puszt�kat a k�sõbbi birtokosok igyekeztek ben�pes�teni, �gy a XIX. sz�zad derek�n Csicsal m�r �jra 199 lakost sz�ml�lt. A sz�mos r�szbirtokos k�z�l a legt�bb ter�lete gr�f Goetzon Guszt�vnak volt, s maradt is 1945-ig. 1906-ban �p�lt a Felsõmocsol�d-Si�fok k�z�tti vas�tvonal, amelynek t�lt�sei , oldalbev�g�sai itt, a k�zs�gn�l a legnagyobbak. A sz�zad elej�n �p�tett k�z�ti hidak m�g napjainkban is haszn�lhat�k, a t�lt�sek alatti v�zfoly�sokat �gy �p�tett�k meg, hogy lovas kocsival k�zlekedhettek alattuk. 1926-ban a lakoss�g n�veked�se sz�ks�gess� tette n�piskola alap�t�s�t Meggyespuszt�n, melynek fenntart�s�t k�sõbb az �llam v�llalta �t. A telep�l�s 1946-ig K�tcse faluhoz tartozott k�zigazgat�silag, k�z�s vas�t�llom�sukat K�tcse-Csicsalk�nt jel�lt�k. A mai k�zs�g 1947-ben alakult Csicsapuszta, Felsõ- �s K�z�psõ-Csesztapuszta, Magyalpuszta, P�capuszta �s S�rk�nypuszta k�zigazgat�si egyes�t�s�bõl Somogymeggyes k�zs�g n�ven. A viszonylagos tagolts�g ma is l�that�, b�r a k�t nagyobb puszta – Csicsal �s Meggyes a meghat�roz� l�leksz�m�. A h�bor� befejez�se ut�n, 1945-ben 190 �j f�ldig�nylõ jelentkezett a puszt�kr�l, k�z�l�k 170 csal�d kapott �sszesen 1078 KH f�ldet . Az 1947-es �v nagy v�ltoz�st hozott a puszt�k �let�ben a Somogymeggyes n�ven alakult �j falu. 1949-ben m�r megalakult az elsõ mezõgazdas�gi termelõsz�vetkezet, melyet �jabb csoportok k�vettek. Az �tvenes �vek v�ge az ujj�szervezõd�sek ideje. 1961-re j�tt l�tre a Munk�sõr TSZ, melyet 1968-ban csatoltak a kapolyi Halad�s TSZ-hez. A k�vetkezõ �vben szûnt meg az �n�ll� k�zs�gi tan�cs is. A kor�bbi 1-8 oszt�lyos iskol�b�l csak az 1-4 oszt�ly maradt helyben. Az �sszevon�s ezzel nem �llt meg, Kapoly szint�n elvesztette kiemelt szerep�t, �s 1975 janu�r 1-tõl e telep�l�seket Tabhoz csatolt�k. 1979-ben az �ltal�nos iskola felsõ tagozat�nak megsz�ntet�s�vel a pedag�gusokb�l szervezõd�tt �rtelmis�gi r�teget is elvesztette a k�zs�g.

Somogymeggyes napjainkban Somogymeggyesen 12 utca van. Fõ utc�ja jobb�ra 1 sor h�zb�l �ll, mert az �t jobb oldal�t �p�tkez�sre alkalmatlan, nedves r�t hat�rolja. A 234 lak�s 95%-�ban van vezet�kes iv�v�z, a telefont a lak�h�zak 80%-ba bevezett�k, �s visszah�vhat� utcai telefonf�lk�vel is rendelkezik a k�zs�g. A belter�leti utak burkoltak, a port�k mutat�sak. Az �vod�ban egy csoport mûk�dik. 2002. szeptember�ben 27 apr�s�got �rattak be. A k�zs�gi iskol�ban csak als� tagozat van - a 31 di�k k�t csoportban tanul. A felsõs�k a k�zeli Tabra j�rnak iskol�ba. Van a falunak k�nyvt�ra, mûvelõd�si h�za, de nincs fõ�ll�s� n�pmûvelõje, ez�rt csak ritk�n van rendezv�ny, b�r a fiatalok rendszeresen �sszej�rnak , pr�b�lnak k�z�ss�gi �letet teremteni maguknak, sõt labdar�g� csapatuk is mûk�dik. Az eg�szs�g�gyi ell�t�sban a tabi k�rzethez tartozik a k�zs�g. Munkalehetõs�gekben nem bõvelkedik a telep�l�s. Napjainkban a lakoss�g Tab v�ros�ban tal�l munkalehetõs�get. A foglalkoztatotts�g 80%-os. A 20 %-os munkan�lk�lis�g jelentõs gond: t�bbs�g�k szakk�pzetlen. K�zhaszn� munk�kat szerveznek sz�mukra. Õk tartj�k rendben a k�zter�leteket. Huszonegyen �lnek v�llalkoz�sb�l �s mezõgazdas�gi kistermel�sbõl a telep�l�sen. A h�zt�ji gazd�lkod�s fontos kieg�sz�tõ valamennyi csal�d �let�ben. A nyugd�jasok sz�vesen foglalj�k el magukat kert�szked�ssel, amely n�mi j�vedelemp�tl�st is biztos�t. Az �nkorm�nyzat �ves k�lts�gvet�s�nek k�tharmad r�sz�t �llami t�mogat�s teszi ki. A k�zs�gben politikai p�rt, civil szervezõd�s nincsen.

Vall�si �let A l�leksz�mhoz m�rten tal�n a megy�ben egyed�l�ll�an sok vall�snak vannak itt h�vei. A katolikusok, evang�likusok, reform�tusok mellett vannak szombatist�k, baptist�k �s m�g kisebb felekezeti csoportok. �rdekes �s �rt�kes �p�let a k�ttorny� evang�likus templom �s az 1985-ben �p�lt modern katolikus templom.

Terveink Terveink k�zt szerepel az irodah�z �s a faluh�z bõv�t�se, temetõ parkol� ki�p�t�se. Szorgalmazzuk a g�zh�l�zat ki�p�t�s�t, a zs�ktelep�l�s jelleg megsz�ntet�s�t, csatorn�z�si rendszer t�rsul�si form�ban val� meg�p�t�s�t. T�rs�gi gondjaink k�z�s megold�sa �rdek�ben tagjai vagyunk a Kopp�nyv�lgyi Ter�letfejleszt�si T�rsul�snak.

K�zs�gg�avat�s, 1947. augusztus 20.