Somogymeggyes elhelyezkedése a térképen:
szélességi: 46 fok, 42.90252 perc |
hosszúsági: 17 fok, 54.7503 perc |
A falu elhelyezkedése
Somogymeggyes a Kis-Koppány patak völgyében, Tabtól nyugatra 15 kilóméterre található. A Kaposvár-siófoki vasútvonal nagy kanyarokkal töri át a vízválasztót és jut a Kis-Koppány völgyébe. A településnek vasútállomása is van. Közúton a Kaposvár-Balatonföldvár Útvonalon közelíthetõ meg. Autóbuszjárat Tab és Nágocs felöl érinti.
A falu természeti adottságai
A dombokkal tagolt vidéket természetes vízfolyások tarkítják. Erdõ csupán néhány holdon határolja, mégis jelentõs vadkárra panaszkodnak az itt lakók, mert a kapolyi és az andocsi erdõkbõl gyakori a vadjárás.
A növényi kultúrák közül a gabonafélék és a kukorica a hagyományos. A múltban sokan foglalkoztak állattartással. A sertés, a ló és a szarvasmarha volt a jellemzõ, ám ez utóbbiak száma erõteljesen megcsappant. Felszámolták a szarvasmarha-istállót, és a juhászatot. |
A falu története
A közeli csicsalpuszta középkori településrõl az 1251-ben keletkezett tihanyi alapítólevélbõl értesülhetünk elõször. 1310-ben a pannonhalmi apátságé volt a terület, késõbb Alsó- és Felsõ Köttcse néven rövid idõre a székesfehérvári káptalan birtokába került. 1332-37-ben plébániája volt. Hosszas pereskedés folyt e vidékért a XIV. században, majd 1435-ben Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecilia lett a birtokosa, akit a király ezzel jutalmazott haditetteiért. A török megszállás idején Batthyány Farkas volt a tulajdonos – miközben a hajdani hadiút elágazásánál fekvõ puszták lakóinak nagy része elmenekült. Az elvadult pusztákat a késõbbi birtokosok igyekeztek benépesíteni, így a XIX. század derekán Csicsal már újra 199 lakost számlált. A számos részbirtokos közül a legtöbb területe gróf Goetzon Gusztávnak volt, s maradt is 1945-ig.
1906-ban épült a Felsõmocsolád-Siófok közötti vasútvonal, amelynek töltései , oldalbevágásai itt, a községnél a legnagyobbak. A század elején épített közúti hidak még napjainkban is használhatók, a töltések alatti vízfolyásokat úgy építették meg, hogy lovas kocsival közlekedhettek alattuk.
1926-ban a lakosság növekedése szükségessé tette népiskola alapítását Meggyespusztán, melynek fenntartását késõbb az állam vállalta át. A település 1946-ig Kötcse faluhoz tartozott közigazgatásilag, közös vasútállomásukat Kötcse-Csicsalként jelölték. A mai község 1947-ben alakult Csicsapuszta, Felsõ- és Középsõ-Csesztapuszta, Magyalpuszta, Pócapuszta és Sárkánypuszta közigazgatási egyesítésébõl Somogymeggyes község néven. A viszonylagos tagoltság ma is látható, bár a két nagyobb puszta – Csicsal és Meggyes a meghatározó lélekszámú.
A háború befejezése után, 1945-ben 190 új földigénylõ jelentkezett a pusztákról, közülük 170 család kapott összesen 1078 KH földet . Az 1947-es év nagy változást hozott a puszták életében a Somogymeggyes néven alakult új falu. 1949-ben már megalakult az elsõ mezõgazdasági termelõszövetkezet, melyet újabb csoportok követtek. Az ötvenes évek vége az ujjászervezõdések ideje. 1961-re jött létre a Munkásõr TSZ, melyet 1968-ban csatoltak a kapolyi Haladás TSZ-hez. A következõ évben szûnt meg az önálló községi tanács is. A korábbi 1-8 osztályos iskolából csak az 1-4 osztály maradt helyben. Az összevonás ezzel nem állt meg, Kapoly szintén elvesztette kiemelt szerepét, és 1975 január 1-tõl e településeket Tabhoz csatolták. 1979-ben az általános iskola felsõ tagozatának megszüntetésével a pedagógusokból szervezõdött értelmiségi réteget is elvesztette a község. |
Somogymeggyes napjainkban
Somogymeggyesen 12 utca van. Fõ utcája jobbára 1 sor házból áll, mert az út jobb oldalát építkezésre alkalmatlan, nedves rét határolja. A 234 lakás 95%-ában van vezetékes ivóvíz, a telefont a lakóházak 80%-ba bevezették, és visszahívható utcai telefonfülkével is rendelkezik a község. A belterületi utak burkoltak, a porták mutatósak.
Az óvodában egy csoport mûködik. 2002. szeptemberében 27 apróságot írattak be. A községi iskolában csak alsó tagozat van - a 31 diák két csoportban tanul. A felsõsök a közeli Tabra járnak iskolába. Van a falunak könyvtára, mûvelõdési háza, de nincs fõállású népmûvelõje, ezért csak ritkán van rendezvény, bár a fiatalok rendszeresen összejárnak , próbálnak közösségi életet teremteni maguknak, sõt labdarúgó csapatuk is mûködik. Az egészségügyi ellátásban a tabi körzethez tartozik a község.
Munkalehetõségekben nem bõvelkedik a település. Napjainkban a lakosság Tab városában talál munkalehetõséget. A foglalkoztatottság 80%-os. A 20 %-os munkanélküliség jelentõs gond: többségük szakképzetlen. Közhasznú munkákat szerveznek számukra. Õk tartják rendben a közterületeket. Huszonegyen élnek vállalkozásból és mezõgazdasági kistermelésbõl a településen. A háztáji gazdálkodás fontos kiegészítõ valamennyi család életében. A nyugdíjasok szívesen foglalják el magukat kertészkedéssel, amely némi jövedelempótlást is biztosít. Az önkormányzat éves költségvetésének kétharmad részét állami támogatás teszi ki. A községben politikai párt, civil szervezõdés nincsen. |
Vallási élet
A lélekszámhoz mérten talán a megyében egyedülállóan sok vallásnak vannak itt hívei. A katolikusok, evangélikusok, reformátusok mellett vannak szombatisták, baptisták és még kisebb felekezeti csoportok.
Érdekes és értékes épület a kéttornyú evangélikus templom és az 1985-ben épült modern katolikus templom. |
Terveink
Terveink közt szerepel az irodaház és a faluház bõvítése, temetõ parkoló kiépítése. Szorgalmazzuk a gázhálózat kiépítését, a zsáktelepülés jelleg megszüntetését, csatornázási rendszer társulási formában való megépítését. Térségi gondjaink közös megoldása érdekében tagjai vagyunk a Koppányvölgyi Területfejlesztési Társulásnak. |
Községgéavatás, 1947. augusztus 20.
|
|